A család minden tagjának közös élményt adhat ez a belvárosi túra, mely során hét különböző, aszfaltra festett mesefigurával találkozhatnak a gyerekek és kísérőik. A festmények melletti tábla és nyilak segítségével érdemes felkeresni a többi rajzfilmhőst! A klasszikus mesékből ismerős Csipkerózsika, Hófehérke és Piroska mellett az új kedvencek is helyet kaptak. Ilyenek például a Verdák, vagy Jégkorszakban szereplő makkot kereső Motkány. A gyönyörű aszfaltfestmények a helyi tetováló művész Virág Kristóf munkái.

Ajánlott útvonal:

Hunyadi tér (Művelődési Ház) – Dombó Pál utca – Bezerédj utca – Jókai utca – Hunyadi tér (Rossmann) – Hunyadi tér (Csillagház)

Séta a meseúton

Könyvtárunkban már a nyári szünet idején arra lettünk figyelmesek, hogy a biciklitároló mellett megjelent Motkány, a Jégkorszakból ismert kardfogú mókus.

Nem is akárhol tanyázott ám le!

Egészen pontosan az aszfalton. Nem is akárhogy tanyázott ám le! A féltve őrzött makkját szorongatva kezében.

Ez az egész véletlen? Tudjuk, hogy véletlenek bizony nincsenek. No, de csodák? Ez így sokkal jobban hangzik. Mi hittük is, hogy ez történt. Micsoda? Csoda! Sőt! Csodák. Hiszen az elmúlt időszakban egyre különösebb helyeken bukkantak fel rajzfilmfigurák. Nem is akárhogy! Aszfaltrajzok formájában. Úgy döntöttünk, hogy utánajárunk a rendkívüli eseményeknek. Azt már tudtuk, hogy a tarisznyánk megtöltése után a Meseút ösvényére kell lépnünk, melyet Dombóvár Város Önkormányzata álmodott meg. Azt is csiripelték a madarak, hogy Virág Kristóf volt, aki felvarázsolta a nem mindennapi lényeket a belváros forgalmas pontjaira.

Búcsút intettünk Motkánynak, és gyalog vettük nyakunkba a várost, hogy megkeressük a többi rajzfilmfigurát.

Mentünk, mendegéltünk… ám ez tényleg csak pár lépés volt, hiszen nemsokára szemünk előtt termett Micimackó, Róbert Gida „csacsi öreg medvéje”, aki A. A. Milne szellemét idézte elénk. Az örök érvényű kötelező és népszerű olvasmány könyvtárunkban évtizedek óta nem lehet elég példányban a polcon. Nem hiába! Csak rá kell nézni a vidám, mindig mosolygós medvére. Micimackót nem lehet nem szeretni. Mi azonban nem vesztegethettük az időt, tovább kellett indulnunk. Hiszen vannak még felfedezetlen rajzfilmfigurák.

Hosszú vándorútra készültünk, de megint csak pár métert kellett megtennünk a Meseúton. Nem fogjátok kitalálni, hogy mit láttunk! Egy piros autó mosolygott ránk az aszfaltról. Nem tudott ám megtéveszteni bennünket semmi. Naná, hogy ismerjük…. Ő Villám McQueen. Nem klasszikus… mi mégis ismerjük a versenyautót, akinek történetét a moziban is láthattuk, és a nagyalakú mesekönyveink között is olvashattuk kalandjait. Az eddig megtett távolság rövidsége ellenére nagy volt a kísértés, hogy bepattanjunk, és vele folytassuk vándorutunkat. Ekkor jutott eszünkbe a tarisznyánkba csomagolt hamuban sült pogácsa, aminek elfogyasztása után újult erővel indultunk tovább.

Csak mentünk… és mentünk, de nemhogy rajzfilmfigurát, még egy árva valódi figurát sem láttunk sehol. Már majdnem feladtuk, és visszaindultunk a könyvtárba, mikor a Dombóvári Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola előtt megpillantottuk a nagymamájához tartó kislányt, Piroskát. Kezében a finomabbnál finomabb étellel és itallal megrakott kosárral. Ó, az igazi klasszikus mese! Piroska és a farkas. Van valaki, aki nem ismeri? Amikor ezt a kérdést tettük fel, hirtelen csoda történt.

A Meseút ösvényén megnyílt a Képzelet Útja.

Elképzeltük, ahogy a Grimm testvérek megírták ezt a mesét; elképzeltük, ahogy a farkas megpróbálja letéríteni a nagymamához vezető útról Piroskát; elképzeltük, ahogy Piroska csodálkozva veszi észre, hogy nagymamájának milyen nagy a szeme, mekkora a keze és milyen borzasztó nagy a szája. Azt is el mertük képzelni, ahogy kiderül, hogy tulajdonképpen a farkas bekapta a nagymamát és Piroskára is ez vár. No, de azt is tudjuk, hogy minden jó, ha a vége jó! Nem volt nehéz elképzelni, ahogy a vadász megmenti a nagymamát és Piroskát.

A Képzelet Útján tett kitérő után visszatértünk a Meseút ösvényére, és tovább folytattuk utunkat. Egy egészen elképesztő rajzfilmfigura került elénk. Nem más volt, mint Frankie Stein. Egy újabb kortárs, aki egészen a Monster High meséből érkezett hozzánk, és a Rossmann előtt lelt új otthonra. Ezen a helyen hangos sírásra lettünk figyelmesek, ami arra késztetett bennünket, hogy tovább folytassuk utunkat, és menjünk a hang irányába. Tinódi Lantos Sebestyén szobránál átkeltünk az úton a bíróság irányába. Ahogy közeledtünk a hang forrásához, egyre halkabban hallottuk, majd hirtelen elhallgatott… és megláttuk őt!

Hófehérkét.

Haja tényleg fekete, mint az ében, bőre fehér, mint a hó. Tudtuk, hogy nem ő sírt, hiszen ismerjük az egész mesét az elejétől a végéig. A hét törpe sírása csalogatott bennünket Hófehérkéhez, akit a gonosz mostohája megmérgezett, mert a varázstükre szerint a lány százszor szebb őnála. A Hófehérke és a hét törpe című mesét többféle kiadásban találhatjuk meg könyvtárunk polcai között. Nem is ért bennünket váratlanul az a fordulat, hogy van egy herceg is a mesében, aki megmenti és feleségül veszi a végén Hófehérkét.

Utunk végére értünk. Nincs több rajzfilmfigura, akinek története megelevenedik előttünk. Hosszú út vezetett idáig, hat állomással, hat kalanddal. Visszaindultunk könyvtárunkba, ahol újra előkerestük ezeket a klasszikus és kortárs meséket, amiket majd a hosszú őszi és téli estéken újra és újra elolvashatunk.

Forrás: www.dombóvár.hu Nagyné Ujhelyi Mónika gyermekkönyvtáros

Virág Kristóf

Virág Kristóf alkotásait Facebook oldalán az Alkotásaim albumban is megcsodálhatja.

Ha tetszik a környék és kényelmes, modern kialakítású szállást keres a közelében, nézze meg Apartmanunk bemutatkozóját, amennyiben már ismeri leadhatja Online Foglalását.